A magyar versenyzők vasárnapi nyilatkozatai Nyirádról.
Kárai Tamás
„A szerencse nem állt annyira mellénk, ötös rajtkockából kellett majdnem mindig rajtolnunk. Amikor pedig a kettesből rajtoltunk, akkor meg lefulladt az autó, miután elindult egy kicsikét. Minden egyes futamban volt apró problémánk, amikor volt egy kontaktunk, akkor 1 centi összetartással mentünk. Eltört a leömlőnk, az utolsó futamon pedig egy kavics valószínűleg megütötte a fékcsövet, és az első fékünk elment, úgyhogy az utolsó két kört elég nehezen tudtam megtenni. Ha a Fucikot meg tudtam volna előzni, akkor szerintem bejutottunk volna a döntőbe.”
Kiss László
„Szerintem a hétvége legjobb rajtja volt, olyat rajtoltam, hogy én se hittem el, de a többiek se. Mindig törekszek az intelligens versenyzésre, nagyon sajnálom, hogy O’Donovan nem mutatta ennek minimális jelét sem. Az hogy a rajt után kilökött, az benne van, de amikor már defektje van, és direkt kiszaggatja a kerekem, és utána még a következő versenyzőnek is nekimegy, azt már büntetni kell, mert nem roncsderbin vagyunk. Arról nem beszélve, hogy nagyon veszélyes szituáció volt, mert majdnem felkenődtem a szalagkorlátra. Amúgy élveztem a hétvégét. 13 éve mentem itt utoljára Európa-bajnoki futamon, egész jól visszajött a feeling, azért csak legjobb magyarként mentem a progression futamban és jó taktikán húzattam magam Baumanis-szal. Nem lehetek csalódott, a csapat fantasztikus autót adott, és nagyon-nagy segítség volt az öcsém, Kiss Pál Tamás spotterként, hiszen sokszor hajtott, a legjobb spotterem szerintem nekem volt.”
Mózer Márk
„Nem gondoltam volna, hogy második helyen is leszek az elődöntőben, meg is lepődtem. Sajnos csináltam egy pici hibát, odaért az első kerék a szalagkorláthoz, és onnantól elment az egész, a lengőkar is kitört. Összességében nagyon jó volt, hibáztam, a végén egy kicsit elrontottam, de ez volt a reális, hogy eljutok az elődöntőig.”
Mózer Attila
„Folytattuk ugyanott, ahol tegnap abbahagytuk. Gagacki most már lassan két éve – tavaly is, idén is – ellenállhatatlan vágyat érez, hogy megtámassza az autóm hátulját. Vagy nagyon tetszik neki, vagy ebben éli ki a lengyel-magyar barátságot, de kezd elegem lenni, mert elrontotta a harmadik előfutamunkat. Annak ellenére 46-os időt, noha már el volt állítva a futómű. Jó volt az autó, jól éreztem magam benne. Nekem már múltam van, a fiamnak jövője, nagyon jó volt nézni. Nagyon örültem volna, ha második helyen jön be, az egy ajándék lett volna, egy apának ez így is büszkeség.”
Koncseg Zoltán
„A bemelegítésre raktunk fel új gumikat, hogy bekoptassuk, hogy a futamokban jó abroncsaink legyenek. A harmadik előfutamban túl szűk lett, ott benéztem, pedig az időn és a Joker-taktikánk jó volt, gyorsak is voltunk, de egyszerűen megakadt a jobb eleje a gumifalban a visszafordítónál, leállt a kocsi, és egyszerűen nem tudtam újra indítani, leesett a turbócső is. A fiúk összerakták, és egy amatőr hibát követtünk el. Szerintem a progression futamra időben mentünk a rajtelőkészítőbe, de előbb kellett volna odaérni. Mire odaálltam, piros lett, és mondták, hogy viszlát. Nem esett túl jól, de a szabály az szabály. A jövőre nézve kell mindig egy ember, aki követi a történéseket, figyeli az időkorlátokat.”
Szíjj Zsolt
„A tegnapi kizárás miatt mélypontról indultunk. Nem számítottam arra, hogy bejutunk az elődöntőbe, mivel az új pontozási és besorolási rendszer meglehetősen megnehezítette a helyzetünket. Kemény csatában sikerült kvalifikálnunk az elődöntőbe, és csak fél másodpercen múlt a döntő. Ha nem lett volna tegnap a kizárás, akkor lett volna most magyar a döntőben is, talán még a dobogón is, mert a tempóm az megvolt hozzá.”
Répási Róbert
„Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehettem, 1 hete még nem úgy tűnt, hogy rajthoz tudunk állni. Elégedett vagyok, életemben először egy EB-futamon tudtunk elődöntőbe kerülni, tudtunk egy előfutamot nyerni. Tehát ami a mi nagyságrendünkben elvárható volt, azt maximálisan teljesítettük. A döntő elérhetetlen álom lett volna, de összességében elégedett vagyok autóval, technikával, ment, működött minden, és egy nagyon jó pályán, kiváló közönség előtt menni igazi öröm és boldogság volt.”
Ferjáncz András
„Este összedugtuk a fejünket, és jó irányba ment el a gátló mizéria. A szabadedzésen és a harmadik előfutamban is jól éreztem a kocsit, a progression futamban pedig vétettem egy buta hibát, így lecsúsztam az elődöntőkről. Az utolsó kanyarban szűkre vettem az ívet, és 5 centin múlott, de kiesett a futóművem. Csalódott vagyok a magam butasága miatt, de a csapat mindent megtett. Hálás vagyok a csapatnak, a szurkolóknak, mert életem egyik legnagyobb élményét kaptam a pálya szélén állóktól, úgyhogy nem adjuk fel, folytatjuk."
