Szoros időtervvel és kevés alvással, de sikeresen teljesítette az Eger Rallyt Gyarmati Ariel és Kocsis György. Olyannyira, hogy a siófoki párost intették le kategória és abszolút győztesként az ORC értékelésében, a szeptember 5-6-ai hétvégén. Az autó és a versenyzők is tették a dolgukat, s ezúttal Fortuna is melléjük állt. Habár az első nap végén még nem ők vezettek...
Gyarmati Ariel: Szombaton viszonylag későn, este 7 óra körül vette kezdetét hivatalosan az idei Eger Rally. A Dobó téren megrendezett rajtceremónia után már rögtön rajthoz is álltunk az első gyorsasági szakaszon. Elég hosszú volt, körülbelül 25 km-es, aminek a végére már fel is kellett kapcsolnunk a lámpasorunkat. Teljesen sötétben kellett ugyanezen a gyorson megtennünk még egy kört, az első napot ezek után pedig 6 másodperccel lemaradva Rongits Attiláék mögött, a 2. helyen zártuk.
Vasárnap újabb 9 gyorsasági várt ránk, aminek korán, kevés alvással vágtunk neki. Fokozatosan tudtunk gyorsulni, egészen addig, amíg át nem vettük a vezető pozíciót. Az elsőséget a futam leintéséig meg is őriztük, ráadásul több szakaszt meg is nyertük – köztük a power stage-t is, amivel nagyon sok bajnoki pontot tudtunk gyűjteni.
Nagyon élvezetes versenyünk volt Egerben, habár a vége felé már nagyon felhordásosak voltak a pályák, különösen koncentrálnunk kellett, nehogy elessünk rajtuk. Kiváló csata alakult ki köztünk Rongits Attiláékkal és Bacsa Tamásékkal, és bízom benne, hogy a következő versenyen is egy ugyanilyen jót tudunk majd harcolni egymással. Ennek jegyében igyekszünk majd az október 10-11-ei Vértes Rallyra is hasonlóan jól – vagy még jobban – felkészülni.
Kocsis György: Nagyon sokat foglalkoztunk a futam előtti tréningezéssel, hogy egy precíz itiner segítségével minél jobb eredményt érhessünk el az éles bevetésen. A korábbi, tesztversenyeken kipróbált beállításokkal szerettünk volna most is tovább dolgozni, ám ezek túl lágyaknak bizonyultak az egri pályákra, így kicsit alakítanunk kellett a taktikánkon. Szerencsére rögtön jól el is találtuk, így a Mitsubishi minden gond nélkül tette a dolgát, maximális teljesítménnyel.
Komolyabb események nélkül meg is úsztuk a hétvégét. Az első nap két esti gyorsaságiján történt az, hogy a lámpasor kétszer is lekapcsolt menet közben, így azzal is kellett foglalkoznunk annak érdekében, hogy lássunk is valamit a sötét erdőben. Emiatt bent is maradt pár másodperc az első két szakaszon, de nem éltük meg tragédiaként, hogy „csak” a 2. helyen állunk, hiszen lőtávolságon belül voltak Rongitsék. Ez inkább motivált, mint elkeserített bennünket. Vasárnap úgyis álltunk rajthoz, hogy most megcsípjük az ellenfeleinket.
Már rögtön az első körben le is faragtuk a hátrányunkat, mindössze egytized másodperc választott el minket az első helyezéstől. Ráadásul úgy, hogy a nézők pont előttünk rakták vissza Vizelli Károlyékat az útra, így kellett egy komolyabbat fékeznünk, hogy biztonságban ki tudjuk kerülni őket. A második körben megfordítottuk az állást, és ezt egészen a végéig meg is tudtuk tartani. A harmadik kör mindössze annyiban volt érdekes, hogy az a szóbeszéd kezdett el terjedni, hogy az utolsó gyorsaságit nem rendezik meg. A végére ugyanis nagyon felhordásos lett az út, és mivel rengeteg néző volt a pálya szélén, nem akarták megkockáztatni a balesetveszélyt. Emiatt úgy álltunk neki az utolsó előtti gyorsnak, hogy az lesz a power stage, és mindent beleadunk, hogy elhozhassuk a lehető legtöbb bajnoki pontot. Még saját magunkhoz képest is sikerült javítanunk 3,5 másodpercet az időnkön, így fölényesen nyertük a szakaszt. Végül hivatalos információt nem kaptunk az utolsó gyors elmaradásáról, így ott is rajthoz álltunk, és újra mindent megfeszítettünk, hogy bezsebelhessük a maximális pontszámot. Sikerült így minden ezen a hétvégén, amit csak elképzeltünk, így teljesen elégedettek lehetünk az Eger Rallyn való szereplésünkkel.
