Viszontagságos körülmények között, szinte a sereghajtó pozícióból küzdötte fel magát a különböző kategóriákban a dobogóra Gyarmati Ariel és Kocsis György a Mecsek Rallyen. A siófoki párost előbb egy defekt, majd a szervezői utasítások, döntések hátráltatták, ráadásul egyéb kellemetlen eset is történt velük a pécsi futamon. Végül a CEZ2 értékelés győzteseként, az ORC-ben és a Mitropa Kupában pedig harmadikként intették le őket. A negatív élmények miatt az örömük nem teljes, a kedvük teljesen elment attól, hogy a jövőben itthon versenyezzenek.
Gyarmati Ariel: Nagyon vártuk már a Mecsek Rallyet, hiszen régen ültünk már autóban, idén ez volt az első komoly megmérettetés. Bizakodva érkeztünk a versenyre, hiszen az egyik kedvenc futamunk szokott lenni a pécsi. A verseny lebonyolítása azonban kevésbé sikerült élménydúsra – legalább is a szó pozitív értelmében. Kaotikus és küzdelmes volt az egész hétvége. Csak egy példa a sok közül, hogy olyan etapidőket adtak meg a versenyzőknek, hogy gyakorlatilag képtelenség volt időben odaérni a szakaszok rajtjába – már ha az ember a közlekedési szabályokat is be akarta tartani.
Nekünk ráadásul elég pechesen is kezdődött a hétvégénk, hiszen már az első gyorsasági első pár kilométerén bal hátsó defektet kaptunk, így felnin tudtunk csak lejönni a pályáról. Két perc így benne maradt abban a szakaszban az ellenfelekhez képest, és jócskán hátra csúsztunk az abszolút értékelésben. A 43. helyen zártuk így a pénteki napot, 3 szakasz teljesítése után – a második kört ugyanis aznap törölték a várható vihar miatt, a katasztrófavédelem utasítására.
A bevett gyakorlat szerint a második napra előre szokták sorolni a versenyzőket oda, ahova ténylegesen való az eredményük, hogy ne akadályozzák egymást. Mi is erre számítottunk, ennek ellenére a 43. helyett az 53. helyen rajtoltattak minket szombaton. Senki nem értette ezt, így adódtak olyan viszontagságok, hogy míg az ellenfelek szárazon tudtak végig menni egy szakaszon, addig nekünk már vizes aszfalton kellett ugyanazt teljesítenünk. Közben azt is tapasztaltuk, hogy a bal első fél nagyon gyorsan elmelegszik, így még azt is meg kell fejtenünk, mi okozza ezt.
A nehézségek ellenére fel tudtunk azért zárkózni, a magyar bajnokság ORC és a Mitropa Kupa értékelésében is a 3. helyen végeztünk, a CEZ2 kategóriában pedig sikerült nyernünk. Volt már jobb versenyünk is, de sokat tanultunk a mostaniból, amit a jövőre nézve fel tudunk használni. Most már a következő futamra koncentrálunk, de egyelőre konkrétumot még nem szeretnénk mondani ezzel kapcsolatban. A hazai versenyzést nem fogjuk erőltetni, hiába húz haza a szívünk, és szeretünk a hazai közönség, ismerősök előtt autózni. Mindig kapunk azonban egy pofont, ami elveszi a kedvünket az itthoni versenyzéstől.
Kocsis György: Tisztességesen felkészültünk a mecseki futamra és nagyon jó itinert készítettünk. Nem csak a már jól ismert szakaszokra, hanem azokra is, amik adott esetben újak voltak, vagy máshogy oldották meg őket. Az azonban már a pályabejárás során látszódott, hogy az etapidőkkel meg fog gyűlni a bajunk. Főleg egy péntek délutáni csúcsforgalomban, Pécsett és környékén… Így is lett, gyakorlatilag az egész mezőny száguldozott Baranya megyében, hogy ne késsenek ki az idejükből – nem volt ez a legbiztonságosabb megoldás.
A péntek esténk amúgy is kapkodósra sikerült, mert miután a katasztrófavédelem nem engedélyezte, hogy folytassuk a második körrel a futamot, mindenkit megkértek, hogy a szervizparkban is helyezzék biztonságba az értékeiket, nehogy a vihar valamiben kárt tegyen. Mi gyorsan össze is pakoltunk, a hűtőnket hagytuk csak kint a szervizautónk mögött, amit éjszaka valaki ki is pakolt, és minden italunk elvitte magával. Ez is egy tipikus magyar hozzáállás, sajnos, már meg sem kellene lepődnünk, hogy ilyen megtörténhet.
Mindezek mellett elég rosszul is kezdődött a futamunk, viszontagságos volt a technika, időjárás és szervezés-versenylebonyolítás értelmében is. Küzdöttünk mindennel és mindenkivel, főleg a versenyigazgatóval, Polgár Lászlóval, de végül saját erőből sikerült felzárkóznunk a második nap végére. A különböző kategóriákban elért dobogós helyezések mellett az abszolút értékelésben 13.-ként intettek le minket. Plusz csavar volt, hogy a versenyleintése után még minket emeltek ki bontásra is.
Sajnos a hétvégi tapasztalatok – főleg a versenyigazgató alkalmatlansága – megerősítették bennem azt, hogy jó helyen vagyunk mi külföldön, ha versenyzésről van szó. Sok a képzetlen és feladatukra alkalmatlan ember, akik nem csak egy-egy versenyt, de azt a munkát is tönkre teszik, amit az elnökség és az RSB véghez szeretne vinni, hogy jó irányba forduljon a magyar rally helyzete. Összességében, fizikálisan egyáltalán nem, idegileg viszont annál inkább elfáradtunk ezen a múlt hétvégi futamon. Ezek után Magyarországon nemhogy versenyezni, de versenyt nézni sem szeretnék soha többet.
