Rallyheart.hu a Facebookon! Rallyheart.hu a Twitteren! Rallyheart.hu az Instagram-on! Rallyheart.hu a Youtube-on! Rallyheart.hu kapcsolat!rss icon

Pin It

Nagyon nehéz bajnoki forduló várt Gyarmati Arielre és Kocsis Györgyre. A Nova Gorica Rally rajtjába alázattal, maximális felkészültséggel álltak oda, és meg is lett az eredménye.

Egy népes mezőnyben, komoly ellenfelekkel és technikákkal szemben szerezték meg kategóriagyőzelmüket a Mitropa Kupa és a CEZ bajnokság értékelésében is.

Gyarmati Ariel: Ahogy a futam előtt is nyilatkoztuk, nem volt könnyű versenyünk. Igyekeztünk a lehető legpontosabb itinert felírni, hiszen most sokkal nagyobb jelentősége volt ennek, mint egy ismert, hazai pályán. Ez jól is sikerült, nem volt benne igazán hiba, maximum annyi, hogy túlságosan biztonságosra készítettük el: a legtöbb esetben egy sebességi fokozattal lejjebb határoztuk meg a kanyarokat, így már inkább átestünk a ló másik oldalára. De ugye az elsődleges cél a biztonságos célba érkezés volt.

Péntek este Nova Gorica belvárosában, a rajtdobogóval kezdődött a verseny, majd 2x3 gyorsasági szakaszt kellett még teljesítenünk aznap. Volt kalandunk bőven, főleg, hogy új féktárcsákat és egy másik gyártó fékbetétjeit használtunk, utóbbi pedig olyan tüneteket produkált menet közben, mintha el lenne törve a féktárcsa. Rázta a fékpedált és nagyon kellemetlen hangot adott ki az autóból. Emiatt meg is ijedtünk, féltünk, hogy fel fog robbanni a féktárcsa – amire korábban volt is példa –, így lassan evickéltünk végig az első körön. A szervizben azonban megvizsgáltunk mindent, és technikailag teljesen rendben volt az autó, akkor mondták a többiek, hogy ennek a fékbetétnek ez a sajátossága, ezért használják csak nagyon kevesen. Ennek tudatában igyekeztük kizárni a zavaró fizikai és hanghatásokat, és folytattuk a küzdelmeket, de már több mint fél perc hátrányból. Gyakorlatilag a második kör szinte teljes egészében sötétben zajlott, de sikerült annyira felküzdenünk magunkat, hogy a Matics-Maricsek páros már csak alig két másodperccel voltak előttünk.

Szombaton nekiálltunk sietni, ami olyan jól sikerült, hogy volt olyan gyorsasági, ahol a nagy abszolútban a 3. időt autóztuk, de egész nap ennek az eredmények a közelében voltunk. Belülről is ezt éreztük, hogy nagyon jó tempót diktálunk, a féktávokat is elismerően tökéletesen eltaláltuk. A hangulatot még tovább fokozta, mikor a második körön a pálya szélén lévő szurkolók tapsolnak és integetnek nekünk. Úgy, hogy 600 kilométerről, egy másik országból érkeztünk hozzájuk, vendégszereplőként. Leírhatatlan érzés volt, és rengeteg pluszt adott… A végére nem csak hogy megnyertük a Mitropa Kupa értékelését, de az összesített értékelésben is a 4. helyen zártuk a hétvégét. Őszintén megmondom, nem is reméltünk ilyen sikeres szereplést Nova Goricában. Rengetegen gratuláltak nekünk, például francia és olasz ellenfeleink is, ami nagyon nagy öröm és megtiszteltetés volt számunkra.

Az idei nemzetközi debütálásunkkal kapcsolatban nagyon elégedett vagyok. Ahol ugyanis el tudtunk indulni, ott nagyon jól éreztük magunkat, és a mérlegünk is 4/3 lett a sikeres teljesítés, győzelem javára. Mindezt úgy, hogy teljesen ismeretlen pályákon versenyeztünk, új ellenfelekkel szemben, idegen környezetben. Rengeteget fejlődtünk, Gyuri is elképesztő teljesítményt nyújtott navigátori szempontból, hiszen ezeken a versenyeken sokkal nagyon szerep, felelősség hárul rá, mint mondjuk itthon. Az is látszik, hogy külföldön azért rendeznek versenyt, hogy mi versenyezni tudjunk és jól érezzük magunkat – a nézőkkel egyetemben.

Kocsis György: Ahogy Hideg Krisztián fogalmazott, mielőtt elutaztunk: „Olyan ez, mint Korzika, csak kevesebb a gyorsasági kilométer.” Ezt mi el is fogadtuk neki, hiszen ő rajthoz állt már mindkét helyen, én csak nézőként voltam Korzikán, de tényleg rettenetes mennyiségű kanyar és bukkanó tarkította – akárcsak Nova Goricát. Borzalmasan nehéz és összetett verseny volt, komoly szintkülönbségekkel és ritmusváltásokkal, de rendkívül tetszett, jól éreztük magunkat. Ezzel együtt a szervezés és a lebonyolítás is tökéletes volt.

A Mitsubishinek egy hangja nem volt, ugyanakkor a szervizeseink egy pillanatig sem unatkoztak, minden egyes alkalommal megküzdöttek a fékrendszerrel, ami rendkívüli terhelést kapott ezeken a szakaszokon. Ez úton is nagyon köszönjük a kitartó és professzionális munkájukat!

Külön öröm, hogy egy olyan mezőnyben tudtunk helyt állni, ami igen népes volt, nagyon komoly autókkal álltak rajthoz és nagyon komoly szakmai, műszaki és anyagi háttérrel is rendelkeztek. Az első napi, kezdeti bizonytalanság után a szombati stratégiánk már az volt, hogy kihozunk mindent az autóból és magunkból is. Kockáztatás nélkül akartunk húzósokat menni, a szokásos tempónkban autóztunk, és a végére ilyen csodálatos eredmény kerekedett ki belőle, amivel feljöttünk a bajnokság 2. helyére. Meglátjuk, hogy alakul a folytatás, de az irány jó, van mit keresnünk ebben a mezőnyben (is).

Legfrissebb cikkek