A HunGarian Baja első bálozóival, Kovács Györggyel és navigátorával, Takács Antallal beszélgettem, akik a veszprémi megmérettetés után most a Deutschland Bajára készülnek.
Honnan jött az ötlet, hogy terep-rallye versenyen induljatok?
KGY: Szabó Gergő cross túráján kipróbáltam egy másik barátom Can-am-jét, és nagyon megtetszett. Bizonyos szinten takarékosabb, mint a rallye. Nincs gumi szabály, benzin szabály, ilyen-olyan szabály, tehát itt még érdemes elindulni. Legalábbis ebben a kategóriában, ezzel a járművel. Mivel ismerősök amúgy is jelezték, hogy szeretnék, ha elindulnánk egy terep-rallye versenyen, ezért az autó adott volt, hogy akkor már egy ilyennel álljunk rajthoz.
TA: Szabó Gergő barátunk cross túrákat szervez, amelyen mi is részt vettünk. Nagyon tetszett az egyszerűsége ezeknek a járműveknek. Egy barátunk hasonló Can-am-jét is kipróbálva pedig arra a megállapításra jutottunk, hogy ez egy remekül kezelhető és élvezhető dolog, így elkezdtük tovább gondolni a terveket. Az ismerősök közül sokan aktív versenyzőként vesznek részt a terep-rallye bajnokságban. Ők bátorítottak, hogy nekünk is ki kellene próbálni. Garamvölgyi Zoli segítségével több lehetőséget is megvizsgáltunk, de egyik autó sem volt olyan, amelyben érdemes lett volna hosszú távban gondolkodnunk. Így mi is vásároltunk egy Can-am-et.
Gyurka miben más ez, mint amit eddig megszoktál versenyzői pályafutásod alatt?
KGY: Teljesen más, mint a rallye. Annyiban hasonlítanak, hogy négy keréken megy mind a kettő. Sokkal hosszabb távok vannak, sokkal többet kell improvizálni, nincs pontos itiner, tehát nagyobb kitartást és fizikai felkészültségetigényel. Nem az a legfontosabb, hogy a leggyorsabb legyél, hanem hogy beoszd az autót, és a lehető legjobb átlagot válaszd ki, amely még gyors is, autókímélő is, és azt tudd tartani is. Nem lehet mindenhol áttolni.
Taki hogyan ismerkedtetek meg Gyurkával?
TA: Akkoriban még a Fordnál dolgozott, akikkel a cégem kapcsolatban állt. Az ismeretség később munkatársi kapcsolattá alakult, majd barátsággá, végül közös versenyzéssé is.
Az első versenyetek nem egy könnyűnek nevezhető világkupa futam volt. Hogyhogy ott indultatok először?
KGY:Ez a futam volt egyedül belátható időn belül, amely megfelelő is volt számunkra.
TA: Akkor ez a verseny volt az egyetlen, amely időben belátható volt.
Taki mit gondoltál akkor, amikor bele vágtatok?
TA: Azt gondoltam, hogy nem lesz könnyű, de úgy éreztem, hogy meg tudjuk oldani. Bele kell rázódnunk. Mivel a hétköznapokon is jól tudunk együtt dolgozni, így tudtam, hogy az autóban sem lesz gond az együttműködéssel. És valahol el kell kezdeni.
Milyen jó és rossz élményekkel gazdagodtatok a HunGarian Baján?
KGY: Nagyon hosszú verseny volt. Többször úgy éreztem, hogy nagy falat ez elsőre. Voltak technikai lemaradásaink, valamint hibáink is bőséggel. Garamvölgyi Zoli bátorítása nélkül nem láttuk volna meg a célt. Ezúton is köszönjük neki a segítséget. A harmadik napra alakult ki egy kicsit bennünk, hogy hogyan is kellene ezt csinálni. Jobban megtaláltuk magunkat és egymást is. Sok odafigyelés és alázat kell ehhez a sportághoz. Amikor vége lett azt mondtam, hogy egy darabig biztosan nem megyünk, inkább rallye versenyen megyek egy évben egyet. De ahogy telt az idő már nem éreztem annyira vészesnek. Így neki fogtunk az elmaradások pótlásának és belevágtunk egy újabb versenybe.
TA:Rengeteg tapasztalatot szereztünk. Abban is, hogy mi az, amit máshogy kell csinálnunk, abban is, hogy mi az, amit erősítenünk kell. Az autón több fejlesztést kell csinálnunk. A navigátori teendőket is tanulnom kellett. Több hiba is volt, de ezt tanuló pénznek fogtuk fel. Nagyon sokat köszönhetünk Garamvölgyi Zolinak, aki bátorított minket minden nehézség ellenére. Az ő, a versenyzői összekötő lányok és Osváth Peti segítsége nélkül nem tudtuk volna megvalósítani a célba érést.
Melyek voltak azok a dolgok, amelyeket máshogy csinálnátok a következő versenyen?
KGY: Napról napra fejlődtünk a versenyen, és fejlődünk azóta is. A hiányosságok, amelyeket megtapasztaltunk a többiekhez képest, azokat próbáltuk pótolni. Máshogy kialakított rendszert valósítottunk meg, amely miatt könnyebb lesz a navigáció és a vezetés egyaránt. De meglátjuk Lipcsében. Sok mindent átalakítottunk, de mi sem megyünk már teljesen tudatlanul.
TA: Be kellett szereznünk egy motoros itiner olvasót, ami nekem a legfontosabb. Sajnos mi autós itinerrel mentünk először, amely a vizet nem kedveli annyira. A pótkerék tartót máshogyan kell kialakítani, mint az első versenyen, és megannyi apróság, amely segít komfortosabban versenyezni. És van pár dolog, amelyet továbbra is gyakorolnunk, tanulnunk kell még.
A legkomolyabb magyarországi rendezvény után mi volt az elképzelés? Kisebb futamokban is gondolkodtok, vagy maradtok a nehezített pályánál?
KGY: Szívesebben versenyeznénk itthon, már csak azért is, mert közelebb van. Itthon a terep rallye azonban nem éli fénykorát. Garamvölgyi Zoli versenyein szívesen megyünk, de sok lehetőség nincs itthon rá. A mezőny nem túl rózsás, kategóriánk pedig gyakorlatilag nincs is még. Én a rallye szakágból érkeztem ide, és bevallom töredelmesen, hogy a mai napig ott versenyeznék, ha tudnék. A benzin, gumi, és mindenféle értelmetlen anyagi érdekű szabályozások azonban elvették a kedvem. A terep rallye még drágább sport, mint a rallye, de szerencsére ez a kategória még nem kapott akkora kitüntetett figyelmet, így kevesebb befektetéssel, és technikai hibáktól mentesen tudunk hódolni kedvenc hobbinknak.
TA: Mivel itthon nincsenek kiszámítható terep rallye futamok, így nem tudunk elindulni kisebb bajnokságban. Így csak jól megszervezett világkupa versenyek maradnak, és természetesen azok a versenyek jöhetnek még szóba, amelyeket Garamvölgyi Zoli szervez. Szívesen mennénk itthon több versenyen is, de sajnos a mezőny, illetve kategória sem adott egy jóízű futamhoz.
Mit lehet tudni az autóról?
KGY: Bár gyári az autó, de nagyon közel van a verseny technikához. Jó pár dolgot azért fejleszteni kell rajta, de egy nagyon jó alap. Hihetetlenül jó kocsi. Főleg a futóműve, amely eszméletlen. Nagyon kellemes vezetni ésteljesen megbízható. Azért is szerettem bele nagyon hamar.
TA: Ez egy gyári építésű jármű, a Bombardier a gyártója, CAN-am Maveric X3 típusú gép. Sokkal jobb, mint egy épített buggy, és sokkal kevesebb a meghibásodás lehetősége. Ez jóvalmegfizethetőbb „amatőr” szinten, mint bármely más gépjármű, amely ugyanerre képes.
Fizikálisan és mentálisan mennyire megterhelő egy ilyen verseny?
KGY:Nagyon. Izgalmas és érdekes kihívás. Nagy odafigyelést igényel. A rutin, amelyet egy rallye versenyen megszoktam, az ide nem elegendő. Sokkal többet és jobban kell koncentrálni. Valamint egy kisebb erőnléti edzést is csinálok minden nap a HunGarian Baja óta.
TA: Fizikálisan engem annyira nem is, de mentálisan igen. Óriási odafigyelést, koncentrációt igényel. Hatalmas hiba, ha egy kanyart is elnézek.
Annyira belejöttetek az első versenybe, hogy rögtön bele is vágtok a Deutschland Bajába. Mit lehet tudni az ottani versenyről?
KGY:Az össztáv nagyjából hasonló (most 490 km), bár ott egyszerre is kell mennünk 200 kilométert, míg itthon több részre volt bontva. 30 körül leszünk a side by side kategóriában. Az első napon már 130 kilométerrel kezdünk a sötétben. A HunGarian Baja inkább terep rallye, a Deutschland Baja inkább körverseny jellegű futam egy bányának a külszíni fejtésén. Ahol, ha tudnánk mi vár még ránk… :D
TA: Az első nap már egy 10 kilométeres, majd egy 120 kilométeres pályával kezdünk. A második napon 200 kilométert kell teljesítenünk, míg a harmadikon 160 kilométert. Bonyolódik a helyzetünk is. Esőt mondanak, így még nehezebbek lesznek a körülmények. Nem lesz egy sétagalopp, de igyekszünk a legtöbbet kihozni magunkból.
Mi a célotok a versenyen?
KGY: Lényegesen könnyebb lesz bizonyos tekintetben az újításoknak köszönhetően ez a futam, mint az előző. De még a tojáshéj ott van a hátsónkon. Megpróbálunk kitartónak lenni. A legfőbb cél a célba érés és fejlődés. De szeretnék legalább rész eredményeket elérni. Utolsó nem szeretnék lenni, azt tudom.
TA: Fejlődés és célba érés a mottó.
Kiknek köszönhető, hogy részt tudtok venni a versenyen?
Köszönjük Támogatóinknak: Dunakanyar Autóház Kft., Duna House Szentendre, Flex, molino.hu
